Tosca

opera 3 felvonásban

Eredeti cím: Tosca

Keletkezés éve: 1899

Ősbemutató időpontja: 1900-01-14

Ősbemutató helye: Teatro Costanzi, Róma

A műhöz tartozó szerzők:

Bonaparte Napoleon a XVIII. század utolsó éveiben területszerző hadjáratai során kiűzte az osztrákokat Itáliából, és 1798 elején francia fennhatóságú bábállamot hozott létre, melyet hét konzul vezetett. Egyikük az operában Cesare Angelotti - a valóságban Liborio Angelucci volt. IV. Ferdinánd nápolyi király felesége, a Szicíliába menekült Mária Karolina (az osztrák Mária Terézia lánya, a kivégzett Marie Antoinette nővére) ellenlépéseket szervezett, s angol-spanyol-orosz segítséggel leverték a Római Köztársaságot. Róma élére a hírhedt Vitellio Scarpia került rendőrfőnök gyanánt, akinek egyik feladata volt Angelucci nyilvános kivégeztetése. Mario Cavaradossi személyazonosságának valódiságára is utalnak nyomok, lehetséges, hogy egy Franciaországban tanult, a forradalom eszméit valló festő valóban létezett ilyen névvel.

A darab 1800. júniusában játszódik Rómában, a spanyol megszállás idején. Alapja Victorien Sardou: La Tosca című drámája, melyet a libretto tiszteletben tart némi rövidítéssel, amely még jót is tesz a darabnak. Puccini a romantikus melodráma vonalát követve, néhány karakteres témára felfűzve építette a zenei szövetet, a verizmus stílusjegyei kevésbé érvényesülnek az arisztokratikus környezet miatt, de nyers indulatok, hirtelen erőszakos reakciók így is vannak bőven.

Magyarországi ősbemutatója 1903. december 1-én volt a Magyar Királyi Operaházban. A három felvonás játékideje szünetek nélkül: kb 2 óra.

Szereplők

  • Floria Tosca, énekesnő - szoprán
  • Mario Cavaradossi, festő - tenor
  • Báró Scarpia, rendőrfőnök - bariton
  • Cesare Angelotti - basszus
  • Sekrestyés - bariton
  • Spoletta, a rendőrügynök - tenor
  • Sciarrone, csendőr - basszus
  • Börtönőr - basszus
  • Pásztorfiú - gyermekmezzó
  • Roberti, hóhér - néma szerep
  • Írnok - néma szerep
  • Egy tiszt - néma szerep
  • Egy törvényszolga - néma szerep

Kórus: katonák, poroszlók, polgárok, papok, ministránsok

Tartalom

Első felvonás

Nyitójelenet: Scarpia motívumával indul a zene, s nyitány nélkül rögtön a cselekményben találjuk magunkat: Angelotti az Angyalvárból menekül. Beszalad a Sant' Andrea della Valle templomba. Nővére leírása lapján eltájékozódik, megtalál egy elrejtett kulcsot. A templomon belül van az Attavanti-kápolna, ennek rácsos kapuját nyitja a kulcs. Angelotti bemegy és bezárkózik.

A sekrestyés jelenete: megjelenik a sekrestyés, és azon méltatlankodik, hogy naponta kell ecseteket mosnia a templomban dolgozó Cavaradossinak, aki még meg sem érkezett, pedig már itt lehetne – majd amikor megszólal a harang, letérdel és az Angelicust (Úrangyala) kezdi mondani.

Tenor-bariton duett a Kép-áriával: megérkezik Cavaradossi, s hozzálát a munkához. Lelebbenti a drapériát a készülő táblaképről. A sekrestyés azonnal ráismer a Mária Magdaléna-kép arcában egy hölgyre, aki rendszeresen szokott itt imádkozni. A festő helyesel, valóban, ez az a szőke hölgy – Angelotti nővére. Cavaradossi arról áradozik, hogy a portréba a szőke szépség, és szerelme vonásait is belefestette, de Toscát szereti, az énekesnőt. A sekrestyés megbotránkozik a kép világias, erotikusba hajló koncepcióján. Említi, hogy a kosárban van ebéd és bor, majd magában dörmögve távozik és arra gondol, nem érdemes egy szót sem vitatkozni egy forradalmárlelkű emberrel, aki nem tiszteli a konzervatív értékeket.

Rövid tenor-basszus duett: Angelotti előjön a kápolnából, s megszólítja Cavaradossit, aki először szinte föl sem ismeri, úgy megviselte a konzult a börtön. Tosca hangja hallatszik messzebbről, a festőt szólongatja, úgyhogy Cavaradossi a legyöngült és éhes Angelottinak adja az elemózsiás kosarat, és visszaküldi a kápolnába, bújjon el, mert Tosca nem tudhat meg a szökésről semmit.

Szoprán-tenor duett szoprán áriával: Tosca azt hiszi, kedvese egy nőt bújtatott el, de ahogy a képhez közeledik, látja, hogy sehol senki. Virágokat hozott az oltárra. Lelkesen adja elő ötletét a festőnek: ma este rövid darabban játszik, s utána vonuljanak kettesben Mario villájába, s töltsék együtt a teliholdas éjszakát. Mario Angelotti miatt minél hamarabb el akarja küldeni Toscát, aki először megértően távozni akar, hisz kedvesének dolga van, majd amikor meglátja a szőke Magdalénát, ismét féltékenykedni kezd. A festő végül meg tudja nyugtatni, hogy csak találomra festett le tegnap egy imádkozó ismeretlen nőt, s Floria a legszebb számára. Mikor kikíséri, az énekesnő megígérteti, hogy Magdalénát átfesti barnahajúra.

Tenor-basszus duett folytatása: Cavaradossi elmagyarázza Angelottinak, hogy Tosca azért nem volt szabad találkozzon vele, nehogy gyónáskor elkottyintsa magát. Angelotti azért bújt meg itt, mert a családi kápolna oltárképe mögé rejtett a nővére neki egy női ruhát, amiben továbbmenekülhet szürkület után. A festő megérti, hogy a szőke hölgy mekkora kockázatot vállalt, amikor elrejtette a templomban a ruhát, hogy bátyját mentse a rettegett Scarpia elől. Mario szerint nem előnyös itt megvárni a sötétedést, ezért azt javasolja a konzulnak, fogja a női ruhát, s a templom mellől induló rejtekúton menjen a nyárilakba. Ha gond lenne, a kerti kútban a vízszint fölött van egy oldalfolyosó, ahol elbújhat. Ekkor ágyúlövés hallatszik, ami azt jelzi, hogy az Angyalvárban fölfedezték a szökést, s Angelottinak perceken belül el kell tűnnie. Cavaradossi vele megy.

Jelenet kórussal: a sekrestyés lép be, hogy elújságolja a hírt a festőnek: megverték Napóleont, de az már nincs a képnél. Megérkeznek a templomi kórus tagjai, és a ministránsok, így hát nekik kezdi mesélni, hogy a győzelem alkalmából ma Te Deum és fáklyásmenet lesz, és öltözzenek gyorsan.

Scarpia jelenete: Scarpia jelenik meg embereivel, az ugrándozó ministránsgyerekek szétrebbennek. A rendőrfőnök ledorongolja őket, hogy szórakozhatnak így, amikor Te Deumra kell készülni. A szökött rabot jöttek keresni a templomban. Előszedi a sekrestyést és kérdezgeti, nem látott-e bármi gyanúsat. Nyitva találják az Attavanti-kápolna rácsát, s egy legyezőt találnak bent. Scarpia pillanatok alatt összerakja, hogy Angelotti nővéréé a legyező, ő van a festményen is, a képet Cavaradossi festi, aki Floria Tosca kedvese, tehát Toscát kell megkörnyékeznie, hogy fel tudja göngyölíteni a szálat. Még az üres kosár is előkerül, vagyis kétségtelenül az éhes Angelotti ette is ma a festő ebédjét.

Tosca lép be a templomba, Mariót keresi. Scarpia előzékenyen szenteltvizet hoz a kezében és Toscának nyújtja. Legnyájasabb modorát elővéve üdvözli. Ecseteli neki, milyen tiszteletreméltó, hogy a színpadon énekesnőként lenyűgöző, de a templomban őszintén imádkozik, nem úgy, mint egyesek. Azt mondja, a festmény mellett találták meg a modell legyezőjét, s Floria rögtön féltékeny lesz, hisz enélkül is gyanakodott a szőke hölgyre. Scarpia úgy tesz, mintha nem értené, miért lett az énekesnő hirtelen olyan bánatos és feldúlt. Tosca azt hiszi, Cavaradossi a kerti lakban azzal a szőke nővel akart ma találkozni. A rendőrfőnök előzékenyen kikíséri Toscát a templomból.

Harangoznak. Scarpia utasítást ad Spolettáéknak, hogy óvatosan kövessék majd Toscát, és figyeljék meg, hova megy. Ő addig a Farnese-palotában lesz. Azt hiszi, belopta magát Tosca szívébe, s ha az énekesnő szakít a festővel, hozzá fog fordulni, mert a bogár el van ültetve.

Te Deum-jelenet: a hívek és a pap elkezdik a Te Deumot, Scarpia pedig azon fantáziál, milyen remek dolog lesz két legyet ütni egy csapásra: kivégeztetni egy forradalmárt, és megszerezni egy nőt, aki majd féltékenyen fogja szeretni. A harangszó kíséri a magabiztos, kimért lépéseket idéző zenét. A végén mielőtt látványosan keresztet vet, azon kapja magát, hogy Tosca miatt elfelejtkezett Istenről. Scarpia talán pszichopata, aki teljesen rendbenlévőnek érzi, hogy a templomban ájtatoskodik, miközben gyilkosságon és egy nő megszerzésén töri a fejét. Nála ez a két véglet megfér egymás mellett.

Második felvonás

Scarpia-jelenete: a Farnese-palotában vagyunk, a rendőrfőnök vacsorázik az egyik emeleti teremben. Közben azon csámcsog magában, hogy Angelottit és Cavaradossit hajnalban kivégzik. Sciarronét szólítja, megérkezett-e már Tosca. Már elküldetett érte, az éjféli kantáta után itt is lesz. Scarpia kinyittatja vele az ablakot, hogy hallja, énekel-e már Floria. Egy levelet firkant hamar, s elküldi vele Sciarronét, hogy ha Tosca megérkezik a lenti kapuhoz, adja át neki.

Bariton monológ: az elvetemült férfi arról gondolkodik, milyen nyomorúság a szerelem, mert rajta keresztül eszközzé tehető az ember. Neki csak az erőszakkal megszerzett "szerelem" tetszik, a hagyományos, finomanudvarós, lantpengetős-versmondós már nem elég izgalmas. Ráadásul amint megszerezte az egyiket, eldobja, s jöhet a másik. Egy nő olyan számára, mint egy új borfajta, amit megkóstol, aztán amint megismerte az ízét, tovább kóstolgat.

Spoletta jelenete kórussal: Sciarrone bejelenti, hogy Spoletta megérkezett. Scarpia már várja a fejleményeket, de Spoletta csak fohászkodik magában. Beszámol róla, hogy Tosca a kerti lakba ment, ahonnét rögtön el is jött. Ott csak Cavaradossit találták, aki biztosan tudja, hol van Angelotti, de nem árulja el. El is fogták, kint van az ajtó előtt.

Az utcáról énekszó hallatszik, az ünneplő tömegből kiválik Tosca hangja.

Scarpia Spolettával beküldeti Cavaradossit, Sciarronét pedig elküldi államügyészért és hóhérért.

Kihallgatási-jelenet: Scarpia megpróbálja kihúzni Cavaradossiból, hol rejtette el Angelottit. Mivel nem találták meg nála, nincs is bizonyítékuk, hogy a festő rejtegeti a konzult. Scarpiának nincs más eszköze, mint újra és újra föltenni a kérdést, de a festő mindent tagad. Az ablakon át folyamatosan behallatszó énekben a festő fölismeri szerelme hangját. Scarpia becsukja az ablakot.

Tosca érkezik, Mario odasúgja neki, hogy el ne árulja, mert akkor megölik. Scarpia a szomszédos terembe vezetteti a festőt a "vizsgálóbizottság elé" – valójában hóhérral fogják kínoztatni, hogy árulja el, hol van Angelotti.

Scarpia Toscát kérdezgeti, kit látott a kerti lakban, de az következetesen állítja, hogy kedvesén kívül senkit, a legyező tulajdonosát sem, akit valójában akkor ott keresett.

A rendőrfőnök kérdi Sciarronét, mit mondott eddig Cavaradossi - még semmit.

Kínzás-jelenet: Tosca nem is tudja, mi történik a másik teremben, de a szadisztikus Scarpia megmondja neki, hogy Mario megkötözve fekszik, és vasabroncsot szorítanak a fején. Tosca csak akkor hiszi ezt el, amikor Mario jajgatása kihallatszik. Az énekesnő beleegyezik, hogy mindent elmond, csak ne bántsák tovább a szerelmét. Cavaradossi kikiabál Toscának, hogy nem fog semmit mondani, mire Scarpia parancsot ad, hogy folytassák a kínzást. Kinyitják az ajtót és Tosca láthatja amint Mariót kínozza Roberti, a hóhér. Végül úgy dönt, elárulja, hogy Angelotti a kútban van. Ekkor abbahgyják a kínzást – Mario ekkorra már eszméletlen.

Kihozzák, magához tér, kérdi Toscát, mondott-e valamit, s az azt hazudja, hogy semmit. Erre Scarpia direkt odaszól Spolettának, hogy a szökevényt a kerti kútban keressék. A festő megharagszik kedvesére, amiért az feladta a konzult.

Sciarrone rohan be feldúltan, s közli: elvesztették a csatát Napoleonnal szemben Marengonál. Cavaradossi összeszedi magát és éljenezni kezdi a köztársaság győzelmét. Ezzel árulta el magát is egyértelműen. Elrángatják a siralomházba.

Szoprán-bariton duett: Tosca és Scarpia kettesben maradnak. Floria arra kéri a rendőrfőnököt, mense meg Cavaradossit, megfizeti az árát. Scarpia az asztalhoz ülteti, spanyol borral kínálja, és kifejti, hogy nála nem pénzen vehető az ilyesmi, ha ilyen szép asszonyról van szó. Tosca szenvedése és könnyei láttán kezdett igazán vágyni rá, és eldöntötte, hogy megszerzi. Floria fölkel és ablakhoz rohan, azt mondja, akkor inkább kiugrik, de Scarpiának erre is van lapja: megzsarolja, hogy Mario élete lesz a zálog. Gyönyörködik a nő haragjában, mert egy perverz szadista. Dulakodni kezdenek, Tosca segítségért kiált, de hirtelen dobszó állítja meg a továbbiakat. Kint kivégzésre vonulnak, ezért a dobpergés ilyen kora hajnalban. Mariónak egy órája van hátra az életből.

Tosca imája: az énekesnő leroskad, és beletörődően teszi fel a költői kérdést, hogy bánhatott el vele így az ég, mikor igyekezett mindig jó keresztény lenni, mások életébe szépséget, jóságot vinni.

Vaktöltény-jelenet: Floria a földön térdelve kéri a zsarnokot, engedje el Mariót. Scarpia beleegyezőleg kész tény elé állítja: egy édes perc egy élet ára. Spoletta zavarja meg őket, hírt hoz, miszerint Angelotti öngyilkos lett a kútban. A rendőrfőnök parancsot ad, hogy a holttestet akasszák föl közszemlére. Scarpia mégegyszer megkérdi Toscától, megegyeztek-e Cavaradossi életének díjában, az igent bólint, s ezzel aljas színjáték veszi kezdetét: Scarpia azt mondja, változott a terv, Mariót nem fölakasztják, hanem lelövik, méghozzá, vaktölténnyel, mint Palmieri grófot, hogy a közvélemény halottnak higgye. Spoletta fogja ezt bizalmasan elintézni, de az pontosan tudja, hogy Palmierit éles lőszerrel lőtték agyon. Továbbá Tosca is ott lesz a kivégzésen hajnali négykor. Spoletta távozik.

Gyilkosság-jelenet: Toscának további kérése van, menlevelet akar kettejük számára Civitavecchiába, a Rómától északnyugatra fekvő ősi kikötővárosba. Scarpia mosolyogva írni kezd, mintha nem tudna a nő szépségének ellenállni – Tosca pedig ezalatt ahogy egy pohár bort akar inni, hogy könnyebben átvészelje a következő perceket, egy kést pillant meg a vacsoraasztalon. Lassú mozdulattal magához veszi. Scarpia a levél végeztével fölkel az íróasztaltól, meg akarja ölelni Toscát, aki hirtelen mellbeszúrja. Scarpia segítségért kiált, de azt most nem hallja senki. Összerogy, elterül. Tosca kiveszi a kezéből a menlevelet, majd gyertyatartókat tesz a halott mellé. Megrendülten, de módszeresen elrendez mindent, majd feltűnésmentesen távozik a Farnese-palotából.

Harmadik felvonás • 

Börtön-jelenet: az Angyalvárban vagyunk hajnali három körül. A távolból egy pásztorgyerek éneke hallatszik (a takarásban). Cavaradossit elővezetik a cellából. A börtönőr leadminisztrálja a kivégzést, Roberti hóhérral is aláíratja az okmányt. Felajánlja, hogy a festőt meglátogatja a pap az utolsó órában, ha kívánja. Mario utolsó kívánsága, hogy levélpapírt és tollat kapjon, s a levelet amelyet írni fog, juttassák el Toscának. Egyetlen értéktárgya egy gyűrű, amit ezért a szívességért adni tud.

Levél-ária: a festő leülhet levelet írni. Emlékek tolulnak föl benne, a csillagos éjszaka, amikor szerelme először eljött hozzá a kerti lakba. Ez az ária hihetetlenül reálisan ábrázolja zeneileg az emberi szenvedést. Cavaradossi érzi, hogy most jobban akar élni, mint eddig valaha, amikor egy órán belül meg kell halnia.

Szoprán-tenor duett: Tosca jön, rögtön mutatja a menlevelet. Mario csodálkozik, hogy lehet hozzájuk ilyen kegyes a vérszomjas rendőrfőnök. Floria elmeséli, hogy az mivel zsarolta meg, s a hirtelen meglátott kés adta ötlettől vezérelve leszúrta. Mario meghatottan fogja a kezet, mely a késsel halálba küldött egy perverz sorozatgyilkost. Tosca elmondja, hogy a kivégzést el fogják játszani, Mariónak össze kell esnie a lövések hallatán, majd amikor mindenki elvonult, lemennek az előkészített hintóhoz, s a kikötővárosba hajtatnak ahonnét hajóval mennek tovább új életet kezdeni. Boldogok, egymásban gyönyörködnek.

Zárójelenet: négyet üt az óra, felvonul a kivégzőosztag. Tosca mégegyszer odasúgja kedvesének, hogy majd ügyesen essen el, s meg ne moccanjon míg ő nem szól hozzá. Az Angyalvár egyik tetőteraszán van a kivégzés. Tosca kissé aggódva figyeli, miért olyan vontatottan készülődnek hozzá.

Sortűz, Mario elesik. Letakarják egy lepellel. Tosca odamegy, arra gondol, kedvese milyen élethűen játszott. Fölemeli a leplet, és pánikba esve látja, hogy Mario halott.

Spoletta és Sciarrone szaladnak, hogy elfogják Toscát, mert egyértelmű, hogy Scarpiát ő szúrta le. Tosca a párkányra áll és leugrik a várfalról. Döbbenten szaladnak a párkányhoz és néznek le. Függöny.